A zöldfalak számos előnye mellett az egyik leginkább említésre méltó a természetes hűtő képességük. Legyen szó beltéri megoldásokról, vagy kültériről, számtalan kutatás igazolta már világszerte, hogy zöldfalakkal kiváltható a légkondicionálás. Majdnem minden országban születtek kutatások, nagyon kedvező eredményekkel. Kivéve Magyarországon, de már erre sem kell sokáig várni!

A borostyanfal.hu csapata ugyanis először Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémiával karöltve utánajár annak, amit más helyeken már sikeresen bizonyítottak:  borostyán és egyéb futónövények telepítésével radikálisan lecsökkenthető egy épület kiadásai, főleg, ami a klimatizálást illeti.

A kutatás alapját egy nagykátai gyárépület 168 négyzetméteren elterülő kültéri lonc és borostyánból álló burkolat biztosítja, mely árnyékolófalként szolgál. Ez a burkolat acélszerkezetre felfuttatott és előnevelt futónövényekből áll, melyet 2 éve telepítettek a borostyanfal.hu szakemberei. Az épület fala 4 méter magas, tehát amint elérik a megfelelő takarást a kutatók nekiállnak majd az eredmények kielemzésének.

De addig is, nézzük, milyen eredmények születtek már a zöldfalakkal történő hatékony energiatakarékosság jegyében.

Egy 2003-as zöldfal kísérletben ( Akira Hoyano, Tokio Institut )egy beton falú épület külső hőmérsékletét mérték csupaszon, félig befedve növénnyel, és teljesen befedve.

A grafikonból egyértelműen kiolvasható, hogy amíg a teljesen növénnyel takart betonfelület csupán 26-27 fokig emelkedett, addig a teljesen csupasz beton felület ennél 10 fokkal melegebbre is felhevült, meghaladva ezzel a kinti hőmérsékletet. Mindenféleképpen érdemes megjegyezni, hogy egy 8-9 négyzetméternyi zöldfelület megfelel klíma teljesítményének.

Nyáron a városokban az egyik legártalmasabb dolog a hőszigetek kialakulása. Akár 10-20 fokkal is melegebb lehet a betonrengeteg közepén, mint a zöldebb területeken, mivel az épített környezet magába szívja a káros UV sugárzást és hőt bocsájt ki magából, így a levegő ózontartalma is radikálisan megnő, ami mint tudjuk erős méreg. Az ELTE meteorológiai tanszéke által közzétett felmérés szerint Budapesten, nyáron 6-7 Celsius fokkal melegebb van. Mindez azonban teljes mértékben kompenzálható borostyánfalakkal, csakúgy, mint az előbbi kutatásban.

Az építészeknek nagyobb figyelmet kellene fordítani a növények árnyékoló képességeire. Az által, hogy árnyékolnak, hűtenek, és kellemes mikroklímát teremtenek, aminek főleg nyáron a tűző napsütésben kifejezetten tudunk örülni. Hatalmas mennyiségű napfény, azaz hőenergia jut be az ablak üvegén keresztül, amin nem segít a klímaberendezés. A borostyánfal azonban igen, hiszen azáltal, hogy párologtat, egyben hűt is. A növények ugyanis fotoszintetizálnak, így nyelik el a káros sugárzásokat. Arról nem is beszélve, hogy a klíma, mivel kiszárítja a szobai levegőt, komoly egészségügyi problémákat okozhat. Például erős köhögés, torokgyulladás, megfázás, és egyéb légúti megbetegedések.

A klasszikus árnyékolók, mint a redőny sem oldja meg a problémát, mivel az erős napsütés következtében, miután felmelegíti ezeket a felületeket, a hő tovább sugárzódik befelé a szobába. Egy redőny felülete nyáron elérheti a 80 Celsius fokot is, ami valljuk be, elég ijesztően hangzik. A borostyánfal levelein keresztül elnyeli a besugárzott hő egy részét és az életfolyamatai okán pára formájában visszajuttatja azt a levegőbe.

Felesleges lenne gépészettel helyettesíteni, amit a növények is tökéletesen el tudnak végezni. Értelmetlen pénzkidobás, ahelyett, hogy beépítenénk gondolkodásunkba a környezettudatosságot, az építészeti kivitelezésekbe pedig a borostyánfalakkal történő praktikus és olcsó megoldásokat!